A címes probléma (lassan) megoldódni látszik, de azért 2 hét telefonálgatás és ügyintézés áll mögötte. De most már talán minden rendszerbe bekerül a címünk és a jövőben talán nem lesz ezzel problémánk.

A charlotte-i ügy még folyamatban van, azt úgy tűnik nehezebb elintézni, mert ez a menedzsment türelmet próbára tévő módon kezeli a dolgokat és az embereket. Amint lezárul a bérleti szerződésünk, 100%, hogy panaszt fogunk tenni magasabb szinten.

Az első igazi Halloween-ünkön is túlvagyunk! Kimentünk este sétálni és most először éltük át ilyen közelről. Nagyon érdekes élmény volt, hogy a felnőttek többsége is jelmezben volt, a gyerekek meg persze végképp. Az egyik háznál popcornt gyártottak és mindenki kaphatott belőle. Volt, ahol kint ültek a lakók, volt, ahova be kellett csengetni, volt ahol pedig egyszerűen ki volt rakva a cukorka/csokika.
Volt, ahol zene szólt, volt, ahol igazi bulihangulat volt.
Mi még sajnos nem készültünk semmivel, hiszen még a benti dekorációink se kerültek ki, kintiek meg nincsenek is. Ráadásul ez a rész még nagyon épülőfélben van, ahol a mi házunk van.
De jövőre már mi is részt veszünk majd a mókában, azt beszéltük meg.

Egyébként 31-én este kifejezetten csípős, hideg idő volt, mi kabátban voltunk. És épp csodálkoztunk azon, hogy a hercegnős jelmezben vonuló lányok, hogy nem fáznak. De ezt valószínűleg sosem fogjuk megfejteni. 😂

Szombat reggel aztán jött a következő váratlan csapás. Reggel indulni akartunk a postára, mert egy csomagunk (akkor még több is amúgy) valahol kallódott és gondoltuk, hátha ha odamegyünk személyesen, akkor majd átadják úgy. Meg hát alig vártam a hétvégét, hogy induljunk kirándulni is. Na hát ekkor történt az, hogy az autónk nem indult be. Egy tapodtat sem volt hajlandó mozdulni. 😣
Különösen bosszantó, mert mielőtt elköltöztünk, direkt elvittük az éves szervizelésre és semmi jele nem volt annak, hogy ő most elromlik majd.
Az itteni szerviz hétvégén nincsen nyitva, ezért Csibi írt egy e-mailt, majd hétfőn reggel telefonált nekik. Az lett belőle, hogy hívnunk kellett egy céget, amelyik elvontatta a drága kis autónkat.
Csak a vontatás 250 dollárba került. És akkor még nem tudjuk, hogy mi baja és az mennyibe fog kerülni. Azt reméltük, hogy következő hétvégére visszakapjuk majd.
Másnap hívott minket a szerviz, hogy annyira sok munkájuk van, hogy ezen a héten tutira nem lesz kész az autó.
Mondta a fickó, hogy ha most kérnénk időpontot, januárra kapnánk leghamarabb. Szóval gondolhatjátok. És persze nekünk nincs 3-4, de még csak 2 autónk sem, csak ez az egy. (Itt mindenkinek több autója van, ahogy látjuk…)
Különösen nehéz helyzetbe kerültünk, minekutána bármit rendelünk, semmi nem talál ide, cserébe viszont most már mi sem tudunk elmenni sehova.
Remélhetőleg jövő héten azért elkészül és végre mehetünk érte. Ez persze azért is szomorú, mert így ezen a hétvégén is arra kényszerültünk, hogy itthon maradjunk. Több program is volt, amit már beterveztünk, de ezek most ugrottak sajnos. Ráadásul úgy, hogy varázslatos idő van ezen a hétvégén (27 fok, napos). És persze a postára sem tudtunk így visszamenni a 10 nap elteltével.

Mindegy, így most minden nap kimentünk tollasozni, sétálni, pickleball-ozni, szóval nyilván nem unatkozunk így sem, de szomorúak vagyunk. A pluszköltség miatt is, amikor most annyi mindenre kell a pénz, meg a programok miatt is.

Ráadásul nekem a telefonom is elromlott, vagyis a telefonnak nincs semmi baja, de nem működik rajta a net, és a szolgáltató sem tudja egyelőre megoldani a problémát. Küldtek új sim-kártyát (ami a címes probléma miatt szintén utazott jó ideig, majd visszaküldték a feladónak, de végre aztán megkaptuk!) Viszont azzal sem működik a telefon továbbra sem, így ez is csak egy megoldásra váró rejtély momentán.

Na, hát így állunk most. Remélhetőleg hamarosan azért minden a helyére kerül és egy kis nyugalom következik ezután! Drukkoljatok, hogy így legyen!

Mióta ezt írtam, történt néhány változás:

A Charlotte-i ügy nagy nehezen megoldódott. (Majd még 30-a után lesz kérdéses, hogy akarnak-e bármi miatt belénk kötni.) A mobiltelefonomat is megcsinálták valahogy távolról.
Egy csomó rendelésnél még mindig problémás a címünk, de már azért kezdenek dolgok idetalálni. Az autónkat november 3-án vontatták el, mi azt reméltük, hogy elkészül majd hamar, de most szerdán (12-én) kerestük őket, és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy ha minden jól megy, akkor jövő hét közepén majd valaki ránéz és meglesz a diagnózis… Szóval ezzel sajnos most nagyon megjártuk. “Szobafogságban” vagyunk. 😔
Drukkoljatok, hogy mielőbb meggyógyuljon és hazatérjen végre.
Jövő héten még a házba is jönnek egy-két kozmetikai javítást elvégezni. Nagyon várjuk már, hogy kész legyen ez is!

Ami pedig az időjárást illeti:
Ahogy azt már tudjátok, autó hiányában az utóbbi két hétvégét kénytelenek voltunk itthon tölteni. (És a jelek szerint a következő kettőt is majd.)
Az időjárás mindkét hétvégén több mint tökéletes volt: 23-26 fok, szikrázó napsütés. Lett volna egy csomó programunk, de sajnos nem tudtunk elmenni itthonról, így sokat sétáltunk, tollasoztunk itt a village-ben. Hihetetlen, hogy novemberben pólóban és rövidnadrágban játszottunk kint, kicsit le is égtünk.

Aztán vasárnap éjjel olyan vihar jött, hogy öröm volt nézni: dörgött, villámlott éjszaka. Nagyon ijesztő volt. Ezzel együtt jött valami hidegfront is, és a 26 fokot 13 fok követte, majd -5 és állítólag egy pici hószállingózás is volt. Hihetetlen, hogy a rövidnadrág után télikabátban mentünk sétálni hétfőn délután… 😂

Szóval itt aztán bármi megtörténhet! Állítólag Alaszkában melegebb volt, mint Floridában. Szegény kis fagyott iguanák potyogtak a fákról. Most azonban újra melegszik az idő, hétvégére újra 22-23 fok lesz. Talán ennyire extrém és drasztikus hőmérséklet változásra nem is emlékszünk még.

Röviden összefoglalva ezek történtek velünk mostanában!