Mivel a korábbi posztokban magáról a városról nem írtunk túl részletesen, először ezt szeretném pótolni.

Charlestont 1670-ben alapították Charles Town néven, II. Károly angol király tiszteletére nevezték el, az Ashley folyó nyugati partján, de 1680-ban áthelyezték a jelenlegi helyére. 1783-ban kapta mai nevét (ekkor nyilvánították várossá).
Charleston jelentősége az amerikai történelemben a rabszolga-kereskedelmi kikötő szerepéhez kötődik. A charlestoni rabszolgakereskedők, mint például Joseph Wragg, úttörő szerepet játszottak a 18. századi nagyszabású rabszolga-kereskedelemben.
Az Egyesült Államokba hozott rabszolgák csaknem fele Charlestonba érkezett.
2018-ban a város hivatalosan is bocsánatot kért az amerikai rabszolga-kereskedelemben játszott szerepéért. De erről majd még egy külön posztban szeretnék írni.

A gyarmati korszak (1670-1776)

Természetesen ezen a területen is indiánok éltek alapvetően. II. Károly király 1663. március 24-én 8 hűséges barátjának adományozta Karolina tartományt. 1670-ben William Sayle kormányzó telepeseket szervezett Bermudáról és Barbadosról. Ezek a telepesek hozták létre az akkori Charles Town-t.
Charles Town lett a 13 gyarmat első átfogóan tervezett városa.
Az európai gyarmatosítás idején a területet az őslakos Cusabo népe lakta.

A kezdeti település gyorsan elenyészett, míg egy másik az Ashley és Cooper folyók találkozásánál virágzott. Ez a hely jobban védhető volt és 1690-re Észak-Amerika ötödik legnagyobb városa lett.

Az 1670-es évektől a város vonzotta a kalózokat is.
Charlestown Dél-Karolina szárazföldi gyarmatosításának központja volt. Mint már említettük, az első telepesek elsősorban Európából, Barbadosról és Bermudáról érkeztek. A barbadosi és bermudai bevándorlók ültetvényesek voltak, akik rabszolgaságba esett afrikaiakat hoztak magukkal, miután Nyugat-Indiában megvásárolták őket.
A városba érkezett korai bevándorló csoportok között voltak hugenották, skótok, írek és németek, valamint zsidók százai. Még 1830-ban is Charleston zsidó közössége volt a legnagyobb és leggazdagabb Észak-Amerikában.

1708-ra a kolónia lakosságának többsége fekete-afrikai származású volt. Az atlanti rabszolga-kereskedelem révén kerültek Charlestown-ba.
A rabszolgamunkától függő ültetvényes mezőgazdaságnak szentelt Dél-Karolina rabszolgatársadalommá vált: többségében feketék voltak a gyarmati időszaktól egészen a 20. század eleji nagy népvándorlásig, amikor is sok vidéki fekete költözött északi és középnyugati ipari városokba.

Az elit vagyonát a kulturális és társadalmi fejlődés ösztönzésére kezdte használni. Amerika első színházi épülete itt épült 1736-ban, később a mai Dock Street Theatre váltotta fel. (Olyan értelemben volt ez az első, amit kizárólag színházi előadásokra terveztek.)

Amerikai forradalom (1776-1783)

1774-ben megválasztották a Kontinentális Kongresszus küldötteit és Dél-Karolina a Tőzsde épületének lépcsőjén kikiáltotta függetlenségét Nagy-Britanniától.
A britek háromszor támadták meg a települést.
A függetlenségi háború megrendítette a rabszolgaság intézményét. A feketék tízezrével szöktek el, s harcoltak az angolok oldalán.
A britek Charlestown elfoglalását tették fő prioritásuknak, ezért elküldték Sir Henry Clintont, aki 1780. április 1-jén mintegy 14 000 katonával és 90 hajóval ostrom alá vette Charlestont.
A harc 1780. március 11-én kezdődött. A Benjamin Lincoln vezette Patriotsnak körülbelül 5500 embere volt, és nem voltak megfelelő erődítményei az ellenük fellépő erők visszaverésére. Lincoln 1780. május 12-én megadta magát és ez lett a háború legnagyobb amerikai veresége.

Antebellum korszak (1783-1861)

A függetlenségi háború és a polgárháború között Charleston gazdasági fellendülésen ment keresztül. 1783-ra már olyan mértékben nőtt a város, hogy szükségessé vált egy városi önkormányzat létrehozása. Ekkor született Charleston városa.
Ezen időszak során Charleston továbbra is az egyetlen nagy amerikai város volt, ahol többségében rabszolgák éltek. A 19. század elején itt alapították meg az első rabszolgapiacokat.

1838. április 27-én katasztrofális tűzvész pusztított a városban, amelyben több mint 1000 épület égett le.

Polgárháború (1861-1865)

Charleston jelentős szerepet játszott a polgárháborúban (is). Abraham Lincoln megválasztását követően a dél-karolinai közgyűlés 1860. december 20-án megszavazta az Unióból való kiválást.
Itt zajlott az amerikai polgárháború első fegyveres ütközete. Az Amerikai Konföderációs Államok hadereje ostromolta meg és foglalta el a Sumter erődöt 1861. április 12–14. között.
És alig néhány hónappal azután ért véget, hogy az uniós erők 1865-ben átvették az irányítást Charleston felett.

Postbellum (1865-1945)

A háború szétzúzta a város jólétét, de az afroamerikai lakosság száma megugrott, ahogy a felszabadítottak vidékről a nagyvárosba költöztek.
Az 1870-es évek végére az ipar újult életre keltette a várost és lakóit; az új munkahelyek új lakosokat vonzottak.

1886. augusztus 31-én a város (7-es) erős(ségű) földrengést szenvedett el. 2000 épület rongálódott meg és 6 millió dollár értékű kár keletkezett. (2023-as értéken: 180 millió dollár)

1945-napjainkig

Az idegenforgalmi fellendülés 1920 után kezdődött.
Az 1969-es charlestoni kórházi sztrájk, amelyben többnyire fekete munkások tiltakoztak a diszkrimináció és az alacsony bérek ellen, a polgárjogi mozgalom egyik utolsó jelentős eseménye volt.
1989-ben a Hugo névre keresztelt négyes kategóriájú hurrikán okozott jelentős károkat a városban.

Ennyit a város történetéről egyelőre.