Korábban hallottam, hogy nagyon sokan úgy gondolják, hogy még 10-15 évvel ezelőtt is sokkal jobb volt Amerikában élni, mint most. Mi ugyan még csak 6 éve élünk itt, de szerintem mi is tapasztaljuk ezt. Nagyon kíváncsiak lennénk, milyen lehetett itt, amikor még JÓ volt. Szóval beszéljünk egy kicsit az “amerikai álomról”…

Mi is volt valójában az „American Dream”?

Az „American Dream” kifejezés egy amerikai ideált takar, amely az Egyesült Államok szociális és gazdasági struktúráját öleli fel. Az eredeti jelentése szerint ez az álom a személyes szabadságot, a szorgalommal elérhető boldog és sikeres életet ígérte bárkinek, függetlenül attól, hogy honnan származik. A 20. század közepén, különösen a második világháború utáni időszakban, az álom leginkább a következő ideálok köré szerveződött:

• A tulajdon megszerzése (különösen a saját ház): „home ownership”.
• Felfelé való társadalmi mobilitás: egy szegény családból érkezve is lehetsz sikeres, és lehetőséget kapsz arra, hogy „valaki” legyél.
• A középosztálybeli élet: stabil munkahely, autó, nyaralás és egy család eltartása egy kereső jövedelméből.
• Bizalom a rendszerben: Amerika mint a lehetőségek hazája, ahol a kemény munka mindig meghozza az eredményét.

Ez az ideál széles körben elfogadott és vágyott volt, és az emberek többsége hitt abban, hogy az álmaik kemény munkával megvalósíthatóak.

Mi változott? – Az „American Dream” a mai világban

Manapság, a modern amerikai társadalomban sokan úgy érzik, hogy az „American Dream” elvesztette vonzerejét, és már nem olyan könnyen elérhető, mint régen. Az egyéni siker és társadalmi mobilitás eszméje ma már inkább egy elérhetetlen célként jelenik meg sokak számára, különösen a fiatalabb generációk körében. Lássuk ennek az okait!
(Habár az általunk felsorolt okok fele szerintünk nem csak Amerikára igaz.)

Gazdasági egyenlőtlenség: A gazdagok és szegények között egyre nagyobb a szakadék. A középosztály szűkül és a bérek stagnálnak. Emellett az életszínvonal költségei – lakhatás, egészségügy, oktatás – drámaian megnőttek.

Lakhatási válság: Az ingatlanpiac és a lakásvásárlás egyre inkább elérhetetlenné válik, különösen a fiatalok számára. Egyes államokban, például Kaliforniában és New Yorkban, egy átlagos fizetésből gyakorlatilag lehetetlen „normális életet” kezdeni, így sokan kénytelenek bérelni. De időnként még a bérleti díj kifizetése is komoly problémát jelenthet.

Diákhitel-válság: A fiatal felnőttek gyakran súlyosan eladósodnak a tanulmányi költségek miatt. Az adósságok miatt évtizedekig képtelenek teljes mértékben függetlenedni, mielőtt saját életüket elkezdhetnék.

Egészségügyi problémák: Az egészségügyi ellátás és a biztosítások költségei miatt sok amerikai elhalasztja az orvosi kezeléseket, ami végső soron csökkenti az életminőséget és növeli a társadalmi feszültségeket. (Erről a témáról már többször írtunk külön is (és még fogunk is): az egészségügy tényleg irracionálisan drága!!!)

Társadalmi feszültségek: A politikai megosztottság, a rasszizmus, a fegyveres erőszak és a növekvő hajléktalanság mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek érzékeljék a társadalom szétesését. Már nem érzik azt a biztonságot, amely egykor alapvető része volt az „American Dream”-nek.

A technológia hatása: A gig economy, amely olyan cégeken alapul, mint az Uber vagy a DoorDash, ugyan munkalehetőségeket kínál, de a munkavállalóknak nincs stabil jövedelmük, nincsenek juttatásaik, és a jövőjük kérdéses.

Itt van néhány konkrét példa, amelyek illusztrálják az „American Dream” haldoklásával kapcsolatos érzéseket, különösen a gazdasági egyenlőtlenségek és a munkavállalói helyzetek változása kapcsán:

Szülők és gyermekek közötti különbség (háztulajdonlás)
Egy 50-es éveiben járó férfi, aki a 80-as évek végén vagy a 90-es évek elején kezdett dolgozni, egyetlen fizetésből képes volt megvenni egy középkategóriás házat egy közepes amerikai városban. Ma egy fiatal pályakezdő, aki két keresettel próbálja fenntartani a háztartást, nem engedheti meg magának még a legolcsóbb lakást sem, mivel a bérleti díjak az egekbe szöktek, és egy ház vagy lakás vásárlása is szinte lehetetlen.

A gazdasági mobilitás csökkenése
Egy középosztálybeli család gyermekei, akik jól neveltek, jó iskolába jártak, de felnőttként nem találják meg a helyüket a munkaerőpiacon, mert a bérek nem tartják lépést a megélhetési költségekkel. A középosztálybeli réteg folyamatosan zsugorodik, és sok fiatal úgy érzi, hogy nincs lehetősége felemelkedni. Ezzel szemben a gazdag családok gyermekeinek sokkal könnyebb dolguk van, hiszen sok esetben már a születésüktől fogva előnyben vannak a társadalomban, legyen szó öröklött vagyonról, kapcsolati hálóról vagy jobb oktatási lehetőségekről.

A „gig economy” és a munkavállalói helyzet
Egy fiatal nő, aki Uber sofőrként dolgozik, napi 10-12 órát vezet, hogy megkeresse a megélhetéshez szükséges pénzt. Bár van némi szabadsága a munkaidőt illetően, a fizetése ingadozik, nincs biztosítása, és ha beteg lesz, nem engedheti meg magának, hogy otthon maradjon. Az ilyen típusú munkák, bár rugalmasak, nem biztosítanak hosszú távú stabilitást, és nem vezetnek egy szilárd, biztos jövőhöz. Az emberek úgy érzik, hogy nem tudják elérni a korábban megálmodott biztonságot és anyagi stabilitást.

Mi marad akkor így az „American Dream”-ből?

Ma sokan úgy érzik, hogy az „American Dream” már csak nosztalgikus emlék. Az emberek többsége számára a siker már nem egy nagy ház és egy család képében jelenik meg. A szabadság, mentális egészség, és rugalmas munkavégzés válnak új célokká.

Attól is függ, honnan jössz! Sok Latin-Amerikából vagy Ázsiából érkező bevándorló még mindig látja az „álmot”, mert saját országához képest itt még mindig jobb esélyeket lát és jobb életet tud teremteni. (Mi is így látjuk.)

De sok amerikai számára, különösen a vidéki területeken, az „American Dream” már inkább egy emlék, mint egy valóságos lehetőség.

Zárásként jöjjön néhány tipikus mondat, amit hallani lehet:

„My parents could buy a house with one salary. I can’t even afford rent with two.”
„A szüleim egy fizetésből tudtak házat venni. Én még a bérletet sem tudom kifizetni két fizetéssel.”

„The American Dream is dead unless you're born into it.”
„Az amerikai álom halott, hacsak nem úgy születtél bele.”

„It used to be that if you worked hard, you’d make it. Now you work hard just to survive.”
„Régen, ha keményen dolgoztál, sikerült. Most keményen dolgozol, csak hogy túlélj.”

Ezek a mondatok szépen tükrözik azt a keserű érzést, ami az „American Dream” elérhetetlenségével kapcsolatos, és erőteljes kritikát fogalmaznak meg a társadalmi és gazdasági változásokkal kapcsolatban.
Ahogy egy barátom fogalmazott egyszer: Amerika az egyszervolt álmok országa. Lehet, hogy igaza van!

Ti mit gondoltok? Számotokra mit jelent az „American Dream”?

Hogy nekünk mit jelent, az a következő posztból kiderül!