A Friendsgiving a Hálaadás barátokra hangolt változata. Egy olyan nap, amikor a „választott családoddal” ülsz asztalhoz. Azokkal, akikkel együtt töltötted az egyetemi éveidet, akikkel átvészelted az első munkahelyi káoszt, költözéseket, mérföldköveket, vagy egyszerűen csak akikkel szeretsz együtt lenni. Itt nincsenek esküvőről és unokákról érdeklődő nagynénik, nincs kötelező, többnapos főző maraton, és legfőképp nincs stressz.

A Friendsgiving annyira kötetlen, hogy nincs hivatalos dátuma sem. A legtöbben a Hálaadás előtti vagy utáni hétvégére szervezik, hogy senki ne szakadjon el a családi programoktól. A Friendsgiving pont a rugalmasságáról híres. Ha mindenki ráér kedd este, hát legyen akkor. Ha valaki csak péntek délután tud csatlakozni, az sem gond. A lényeg az együttlét.

Ha a hagyományos Thanksgiving a „mindenki vendég”, akkor a Friendsgiving a „mindenki házigazda”. A barátok egyszerűen megbeszélik, ki hoz előételt, ki desszertet, ki hoz valami házi különlegességet, italokat. A menü éppen ezért gyakran igazi mix: egy kis pulyka, némi mac & cheese, valaki hoz egy saját készítésű salátát, más egy üveg bort, és van, aki csak egy doboz sütit kap fel útközben a Trader Joe’s-ból. És mindenki imádja így is. A Friendsgiving legszebb része, hogy a tökéletlenség is része a varázsnak. Lehet, hogy valaki elsózza a krumplipürét, lehet, hogy nincs elég szék, ezért ketten a kanapén esznek. De pont ettől olyan emberi és élő.

Sok amerikai messze él a családjától, olykor több száz, akár több ezer kilométerre. Ez az ország olyan nagy, hogy egyetlen hazautazás sokszor egy mini logisztikai hadművelet. A Friendsgiving azért is lett ennyire népszerű, mert megteremti azt a meleg, otthonos, ünnepi hangulatot akkor is, ha épp nincsenek ott a szülők vagy a nagyszülők.

Ha megkérdezel egy amerikai fiatalt, miért szereti a Friendsgivinget, nagy eséllyel kezdi így: „Hát a dekor miatt!” Gyertyák, apró fényfüzérek, őszi levelek, mini tökök… Van, aki „gratitude wallt” készít, ahová mindenki felírja, miért hálás. Mások külön asztalt állítanak fel a hálaadásnapi játékoknak és társasoknak.

És ami talán a legfontosabb… A Friendsgiving nem a pulykáról szól. Nem a menüről. Nem arról, hogy minden tökéletes legyen. Hanem arról, hogy néha jó megállni. Végignézni az asztalnál, ahol a barátok ülnek, és rájönni: „Nem csak a családunkért lehetünk hálásak. Hanem azokért is, akikkel együtt nevetünk, akik megtartottak a nehezebb időszakokban, és akik nélkül kevésbé lenne színes az élet.”

Szerintem ez egy jópofa hagyomány.

Fun Facts:
🍁 A „Friendsgiving” szó 2007 körül terjedt el a közösségi médiából és pár év alatt mainstream lett.
🍁 A Trader Joe’s, a Target és több amerikai étteremlánc külön Friendsgiving-ajánlatokat készít minden évben. 🍁 Egyszer Barack Obama is megtartotta, amikor a Fehér Ház fiatal munkatársaival ült le külön “baráti hálaadásra”.