Mostanra már szerintem mindenki hallott erről a példátlanul szomorú esetről: Augusztus végén egész Charlotte és Észak-Karolina megrendült, amikor egy ukrán menekült, Iryna Zarutska életét vesztette a villamoson, miután egy férfi – többszörösen büntetett előélettel – halálra késelte. A hír nemcsak az erőszak brutalitása miatt kavart vihart, hanem azért is, mert az elkövetőt korábban kiengedték a börtönből, noha már tizennégyszer volt letartóztatva.

Sokan felteszik a kérdést: hogyan történhetett ez meg? Hogyan kerülhetett szabadlábra egy ilyen “ember”? És vajon az amerikai törvény tényleg jobban védi a bűnözőt, mint az áldozatokat?

Charlotte városában már két emlékfalfestmény is készült Iryna tiszteletére, amelyek jelzik, hogy a közösség nem felejti el a tragédiát.

Mindenek előtt nézzük meg, hogyan működik az óvadékos rendszer!

Az Egyesült Államokban a vádlottat a tárgyalásig nem feltétlenül kell rács mögött tartani. Az alapelv az ártatlanság vélelme: amíg a bíróság nem mondja ki a bűnösséget, addig elvileg mindenki szabad ember.

A bíróság a következő lehetőségeket mérlegelheti:

• Release on recognizance (ROR): a vádlott ígéretet tesz, hogy megjelenik a tárgyaláson, pénzt nem kell letennie.
• Cash bail: a bíró meghatároz egy összeget, amit be kell fizetni. Ha a vádlott megjelenik a tárgyalásokon, az összeg a végén visszajár.
• Bail bondsman: ha valaki nem tudja kifizetni az összeget, egy cég (bail bondsman) vállal érte kezességet – egy díj fejében, ami jellemzően 10%, és soha nem jár vissza.
• No bail: ha a bíró úgy ítéli meg, hogy a vádlott veszélyes, vagy túl nagy a szökés kockázata, akkor nincs szabadlábra helyezés.

A rendszer célja az lenne, hogy biztosítsa a vádlott megjelenését a bíróságon, miközben ne zárjanak be mindenkit feleslegesen. A gyakorlatban viszont gyakran pénzkérdés: akinek van rá pénze, könnyebben megváltja a szabadságát.

Iryna tragédiája – miért pont most szakadt el a cérna?

Iryna gyilkosa korábban úgynevezett cashless bail alapján került szabadlábra: azaz nem kellett pénzt letennie, a bíró mérlegelte úgy, hogy a kockázat vállalható. Az ügy után azonban kiderült, hogy az illető súlyos mentális problémákkal küzdött (skizofrénia), és számos erőszakos bűncselekménye volt.
Ez a tragédia villámcsapásként ébresztette rá a közvéleményt: miért engedtek ki valakit, aki ennyire egyértelműen veszélyt jelent?

Iryna’s Law – változás készül

A felháborodás hatására Észak-Karolinában megszületett az „Iryna’s Law” néven emlegetett törvényjavaslat, amely több ponton is szigorítana:

• Erőszakos bűncselekményeknél kötelező lenne a bírói felülvizsgálat, vagyis nem dönthetnének egyedül a magisztrátusok. (A magisztrátus alsóbb szintű bírósági tisztviselő, aki kisebb ügyekben és az óvadékról hozhat elsődleges döntést.)
• GPS-nyomkövetés és szigorúbb feltételek vonatkoznának azokra, akiket mégis kiengednek.
• Mentális egészségügyi vizsgálat és felügyelet válna kötelezővé a kockázatos eseteknél.
• A cél: hogy soha többé ne fordulhasson elő olyan, mint ami Irynával történt.

Az óvadék körül amúgy is hatalmas vita zajlik az USA-ban:

• Egyes államok (pl. Illinois, New Jersey) szinte teljesen eltörölték a pénzbeli óvadékot, hogy a szegények se kerüljenek hátrányba.
• Mások szigorítanak, mert a közbiztonságot féltik.
• Egységes modell nincs, így államonként nagyon különböző a gyakorlat.

Az óvadék kérdése valójában arról szól: hogyan lehet egyensúlyt találni a vádlott jogai és a társadalom biztonsága között.

Iryna tragédiája megmutatta, hogy a mérleg sokszor kibillen – és hogy az „ártatalanság vélelme” jogi elv mögött hús-vér emberek élete foroghat kockán. Az „Iryna’s Law” talán egy lépés lehet afelé, hogy a közbiztonság nagyobb súllyal essen latba.
De a vita nem zárult le. A kérdés nyitva áll!

Ti mit gondoltok? A szigorítás a megoldás, vagy újabb problémákat hoz magával? Kérlek, írjátok meg!