A minap belefutottam egy amerikai oktatásról szóló cikkbe, ami őszintén szólva nagyon elgondolkodtatott. Arról írtak benne, hogy az amerikai diákok egyre rosszabbul teljesítenek matematikából és olvasásból – két olyan alapkészségből, amely nélkül egyszerűen nem lehet boldogulni az életben. Elgondolkodtam: ha a világ egyik legfejlettebb országában ekkora gond van az iskolai eredményekkel, akkor mit jelenthet ez a jövőre nézve?

A legfrissebb NAEP-teszt (National Assessment of Educational Progress) szerint a végzős középiskolások közül csak 22% ért el megfelelő szintet matematikából, és mindössze 35% olvasásból.
Matematikából a diákok közel fele az alapszintet sem éri el. Ez nem egyszerűen „gyengébb jegy”, hanem azt jelenti: gondot okoz a mindennapi élethez szükséges logikai, számolási képesség is. Olvasásban a helyzet valamivel jobb, de itt is riasztó, hogy tízből három diák nem tudja biztosan értelmezni a szövegeket, amelyeket elé raknak.

Sokan a COVID-járványra mutogatnak, és valóban, az online oktatás hónapjai, a sok kimaradt óra hatalmas sebeket ejtettek. Csakhogy a probléma nem innen indult. Már a járvány előtt is látszott: a diákok lassan, de biztosan gyengébben teljesítenek.
A szakértők több okot említenek: a digitális világ felszínes olvasási szokásait, a tanárhiányt, a szegényebb környezetből érkező gyerekek nagyobb lemaradását. És persze ott a kérdés: mennyire tudja az iskola visszahozni azt, amit a családi háttér nem ad meg?

Egy-két példa kölönböző államokból:
Mississippi – Sokáig az egyik leggyengébb állam volt, de az elmúlt évtizedben bevezették a „Reading Miracle” programot: ez egy oktatási reform, amelynek köszönhetően az állam néhány év alatt látványosan javította a diákok olvasási eredményeit. A titok a korai olvasástanítás megerősítése, a tanárok képzése és a lemaradó gyerekek célzott támogatása volt. Az eredmény? Látványos javulás az alsós olvasási szinteken. Ez azt mutatja: a megfelelő reform működhet.

Kalifornia – Az egyik leggazdagabb állam, mégis hatalmasak a különbségek a diákok között. Los Angelesben például a „chronically absent” (sok óráról hiányzó) tanulók aránya a járvány után 40% körül mozgott.

Florida – Régóta hangsúlyozzák a szigorú tesztelést és a korai olvasást. Itt valamivel jobban sikerült tartani az eredményeket, de sok kritikus szerint a „tesztre tanítás” nem valódi tudást ad, hanem csak alkalmazkodást a felmérésekhez.

New York – Az elit középiskolákban világszínvonalú teljesítményt nyújtanak a diákok. De az állam átlagát lehúzza, hogy a nagy többség nem ezekbe jár, hanem olyan iskolákba, ahol a tanárhiány és a finanszírozási gondok miatt sokkal nehezebb jó eredményeket elérni.

Szakértők szerint három fő irány segíthetne:

1. Alapok megerősítése – Már az alsó tagozatban kiemelt hangsúlyt kell fektetni az olvasásra és a matematikára. Ha itt lemarad a gyerek, azt később szinte lehetetlen behozni.
2. Motiváció és szokások – A diákokat rá kell venni, hogy ne csak rövid TikTok-szövegeket fogyasszanak, hanem olvassanak hosszabb műveket, tanuljanak meg koncentrálni.
3. Tanári támogatás – A pedagógushiány óriási gond: több tanár, jobb képzés, jobb fizetés nélkül nehéz áttörést elérni.

Ha egy szuperhatalom gyerekei sem tudnak biztosan olvasni és számolni, akkor ideje feltenni a kérdést: vajon a többi gyerek mennyire áll biztos lábakon? A világ rohan, a kihívások nőnek – de a siker kulcsa még mindig ugyanaz: az iskola és az ott megszerzett tudás. Olyan, mintha ezt elfelejtették volna menet közben.

Tanulási válság nemcsak Amerikában – világszinten is romlanak az eredmények

Mi történik, ha egy egész generáció nem tud rendesen számolni és értőn olvasni? A válasz nem csupán amerikai ügy: a legújabb PISA-felmérések szerint világszerte zuhannak az eredmények. Ez már nem helyi probléma – ez a jövőnket érinti.

Amikor az amerikai diákok gyenge teljesítményéről olvasunk, könnyű azt gondolni: ez egy „amerikai probléma”. A valóság azonban az, hogy világszinten is látszik a romlás az alapkompetenciákban.

Az OECD által kétévente lebonyolított PISA-felmérés (15 éves diákok tudását méri olvasásból, matematikából és természettudományból) 2022-ben riasztó képet festett:

Matematika: Világátlagban 15 ponttal estek vissza az eredmények a 2018-as méréshez képest – ez a legnagyobb esés a felmérés történetében.

Olvasás: Itt is érzékelhető a hanyatlás, különösen azokban az országokban, ahol a COVID miatt hosszabb ideig voltak zárva az iskolák.

Természettudomány: Itt stabilabb a helyzet, de növekedés helyett inkább stagnálásról beszélhetünk.

Kik teljesítenek jól?
Szingapúr messze kiemelkedik: a diákok eredményei nemcsak stabilak, de sokszorosan felülmúlják a világátlagot.

Japán, Dél-Korea, Kína bizonyos régiói szintén az élmezőnyben vannak, különösen matematikából.

Észtország az európai éllovas – sok szakértő a következetes oktatáspolitikát és a digitális oktatás gyors bevezetését tartja a siker titkának.

Hol látszik a legnagyobb gond?
Több nyugat-európai ország, például Németország és Franciaország is visszaesett az előző méréshez képest.
Közép-Európa, így Magyarország is stagnálást vagy enyhe romlást mutat, különösen matematikából.
A latin-amerikai országok eredményei már a COVID előtt is alacsonyabbak voltak, és a lezárások itt még mélyebb nyomot hagytak.

Mi lehet a közös ok?

A szakértők több tényezőt emelnek ki:

• COVID-hatás – A tantermi oktatás hosszú kiesése globálisan mindenhol érződött.
• Digitális szokások – A diákok világszerte kevesebbet olvasnak hosszabb szövegeket, inkább rövid tartalmakat fogyasztanak.
• Tanárhiány – Nemcsak Amerika, hanem Európa és Ázsia több része is küzd ezzel a problémával.

A tanulság világos: a tanulási válság nem ismer határokat. Nem lehet csak az amerikai példára mutogatni – a “mi” gyerekeink is hasonló kihívások előtt állnak. Ha az alapkompetenciákat (olvasás, számolás, logikai gondolkodás) nem erősítjük meg, annak hosszú távon gazdasági és társadalmi ára lesz.

Ha a jövő nemzedéke világszerte gyengébben teljesít az alapvető tudáspróbákon, akkor érdemes feltenni a kérdést: ki fogja megoldani azokat a globális problémákat, amelyek előttünk állnak? Oktatás nélkül nincs jövő – se Amerikában, se nálunk, se máshol.