A társadalmi rétegek után érdemes megnézni, milyen erős szerepet játszik a hit az amerikai életben. Egy ország, ahol a vallás szabad, és szinte mindenhol jelen van.

Az Egyesült Államokat gyakran nevezik erősen vallásos országnak – és ez igaz is. De nem úgy, ahogy Európában megszoktuk. Itt a vallás egyszerre nagyon személyes és nagyon látványos, rendkívül sokszínű, és sok esetben szorosan összefonódik a politikával és a gazdasággal is.

Nincs államvallás – mégis mindenhol jelen van a hit

Az amerikai alkotmány garantálja a teljes vallásszabadságot, és az állam hivatalosan nem köteleződik el egyetlen vallás mellett sem. Ennek ellenére a vallás szimbolikusan és kulturálisan mindenhol jelen van. A dolláron ott a felirat: In God We Trust. Az elnökök rendszeresen a Bibliára esküsznek beiktatásukkor, és beszédeikben gyakran hivatkoznak Istenre.

Itt tehát a vallás elválik az államtól – de nem a közélettől.

Az amerikai vallási paletta hihetetlenül változatos. A legnagyobb csoportot a protestáns felekezetek alkotják – baptisták, metodisták, presbiteriánusok, evangélikusok és sok más irányzat. Jelentős a katolikus közösség is, különösen a latin-amerikai származású hívek révén. Utah államban a mormon egyház a meghatározó, az afroamerikai közösségek pedig saját egyházi hagyományokkal, például a gospellel gazdagítják a vallási életet. Emellett élnek itt zsidó, muszlim, buddhista és hindu közösségek – főként a nagyvárosokban –, és megtalálhatók az új vallási mozgalmak is, mint a Scientology vagy a televíziós prédikátorok köré szerveződő gyülekezetek. A hagyományos vallások mellett sokan választanak modern spirituális irányzatokat: jógát, meditációt, „manifestálást” vagy egyszerűen az „univerzumba vetett hitet”.

Az amerikai templomok egy része inkább hasonlít koncertteremre vagy konferenciaközpontra, mint hagyományos szentélyre. Több ezer fős gyülekezet, élő zenekar, színpad, kivetítő, sőt néha még füstgép is várja a híveket. A prédikátor sokszor motivációs előadó stílusában beszél, és nem ritka a drive-in istentisztelet sem, ahol az autóban ülve lehet részt venni a szertartáson.

Amerikában a vallás nemcsak a személyes hitről szól, hanem egy erős közösségi hálóról is. A heti istentisztelet mellett gyakoriak a közös programok, jótékonysági akciók, gyermekfoglalkozások. A gyülekezet sokak számára társasági életet is jelent: itt kötnek barátságokat, találnak párt, és segítik egymást, ha bajba kerülnek.

Bizonyos felekezetek, különösen a fehér evangéliumi keresztények (white evangelical voters), rendkívül erős politikai befolyással bírnak. A „Bible Belt” – főként a déli államokban – olyan régió, ahol a vallásos, konzervatív értékek komolyan befolyásolják a politikai döntéseket, például az abortusz, a melegjogok vagy a fegyvertartás kérdésében.

Miközben a vallás még mindig meghatározó, egyre többen az úgynevezett nones csoportjába tartoznak – vagyis valláshoz nem kötődők. Arányuk 2007-ben kb. 16% volt, 2021-re pedig már 29%-ra nőtt. Főként fiatal, városi, magasan képzett emberekről van szó, akik sokszor egyéni spiritualitást követnek vagy teljesen elfordulnak a hittől.

Míg sok nyugat-európai országban a vallás magánügy és sokszor nem kerül szóba, addig Amerikában teljesen elfogadott, sőt sokszor természetes, hogy valaki nyíltan hívő. Nem furcsa, ha valaki egy állásinterjún megemlíti a hitét, vagy ha egy családi vacsorán imádkozással kezdik az étkezést.

Összességében az amerikai hitélet egyszerre hagyományos és modern, komoly és színes, spirituális és politikai. Ez a sokszínűség és nyíltság talán az egyik legnagyobb különbség Európához képest – és az egyik oka annak, hogy a vallás még mindig ilyen erősen része az amerikai mindennapoknak.