Ha Amerikában jársz, vagy követed a híreket, szinte biztosan találkozol időről időre a „government shutdown” kifejezéssel. De mit is jelent ez pontosan, és miért történik meg újra meg újra egy olyan országban, amely a világ egyik legnagyobb gazdasága?
Először is nézzük meg tehát, hogy mit jelent a kormányzati leállás?
Az Egyesült Államokban a kongresszusnak minden évben jóvá kell hagynia a szövetségi költségvetést. Ez fedezi az összes állami hivatal, minisztérium, intézmény és alkalmazott működését.
Ha a képviselők nem tudnak megegyezni a kiadások részleteiről, vagy nem szavaznak meg ideiglenes finanszírozást, akkor egyszerűen elfogy a pénz – és a kormány leáll.

Ilyenkor:

• csak a létfontosságú szolgáltatások működnek tovább – például a rendőrség, a hadsereg, a légiforgalom-irányítás,
• több százezer szövetségi alkalmazottat fizetés nélkül hazaküldenek,
• az állami ügyintézés és támogatások jelentős része szünetel.

Miért pont most történt meg újra?
A 2025-ös leállás október 1-jén lépett életbe, mivel a kongresszus nem tudott megegyezni az új költségvetésről.
A vita középpontjában többek között az egészségbiztosítási támogatások (az ún. Affordable Care Act / „Obamacare” kedvezmények) és más kiadási tételek álltak.
A szenátus és a képviselőház mindkét pártja – republikánusok és demokraták – egymást hibáztatják, miközben az ország több mint 1,5 millió állami dolgozója érintett valamilyen formában.

Mi állt le, és mi működik tovább?

• Adóhivatal (IRS): a dolgozók közel fele felfüggesztve, az adóügyintézés szinte teljesen megállt.
• Légiközlekedés: a repülőterek működnek, de késések vannak, mert kevesebb a légiirányító.
• Kibervédelem (CISA): a kiberbiztonsági ügynökség dolgozóinak kétharmada nem dolgozik – ez kockázatot jelent a kritikus infrastruktúrákra.
• Katonaság: a katonák szolgálatban maradnak, de fizetésük bizonytalan, ha a leállás elhúzódik.
• Szociális támogatások: több segély- és oktatási program akadozik, egyes kifizetések késnek.

Mekkora az ára?
A szakértők szerint a leállás minden egyes hete akár 15 milliárd dollár veszteséget okozhat az amerikai gazdaságnak.
A GDP csökken, a fogyasztás visszaesik, a bizonytalanság nő. Egyes állami dolgozók már most tiltakozásokat szerveznek, mert nem garantált, hogy visszamenőleg megkapják a fizetésüket – ami korábban automatikus volt.

Bár a 2025-ös leállás még zajlik, nem ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államok szó szerint „megállt”.
Az elmúlt évtizedekben több hasonló válság is volt – némelyik egészen hosszúra nyúlt.

A 2018-19-es, Donald Trump-féle leállás volt a leghosszabb az amerikai történelemben, összesen 34–35 napig tartott. Mivel a források nem egységesek (34 nap vs. 35 nap) az adatok változhatnak, attól függően, hogyan számolják a kezdő és záró napokat.
Ha a jelenlegi, 2025-ös leállás elhúzódik, akár meg is döntheti ezt a rekordot.
(Forrás: Statista, Reuters, ABC News, Wikipedia)

Számomra nem volt egyértelmű, hogy azért, mert nem tudnak megegyezni a következő évi költségvetésről, miért kell, hogy minden leálljon, ezért kicsit utánanéztem ennek is. Íme egy rövid kis magyarázat:

Miért áll le a kormány, ha nincs költségvetés?
Az Egyesült Államokban az állam csak akkor költhet pénzt, ha arra a Kongresszus hivatalosan engedélyt ad.
Ezt egy több mint százéves törvény, az ún. Antideficiency Act írja elő, amely megtiltja, hogy a szövetségi kormány akár egyetlen dollárt is elköltsön olyan célra, amit a törvényhozás nem hagyott jóvá.

Más országokban ilyenkor automatikusan életbe lép az előző évi költségvetés, de az USA-ban nincs ilyen „vészfék”. Ha tehát a Kongresszus nem fogad el új költségvetést, vagy nem szavaz meg átmeneti finanszírozást (continuing resolution), akkor a kormány törvényesen nem működhet tovább – és leáll minden, ami nem létfontosságú.

A költségvetés elfogadása ráadásul politikai alku a két párt között: a képviselőház és a szenátus más-más javaslatot támogat, az elnök pedig vétózhat vagy aláírhat. Ha egyik fél sem enged, a határidő lejár — és a kormányzati leállás automatikusan életbe lép.

Érdekességképpen a jelenlegi helyzet is pontosan emiatt alakult ki.
A pártok nem tudtak megegyezni a kiadások arányáról és egyes támogatási programokról, így az USA kormánya most jogilag „pénz nélkül” maradt – szó szerint.

Miért fordul elő ilyen gyakran?
A „shutdown” valójában politikai nyomásgyakorlási eszköz.
Ha a pártok nem tudnak dűlőre jutni a költségvetésben, az egyik fél gyakran úgy próbál engedményeket kicsikarni, hogy blokkolja a finanszírozást – tudva, hogy ezzel óriási nyomást gyakorol a másik oldalra.

Hogyan tovább?
A kongresszusban jelenleg is tárgyalások folynak, de nincs közvetlen jele annak, hogy gyors megállapodás születne.
A Fehér Ház figyelmeztetett: ha a helyzet elhúzódik, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek.

A mindennapi életben a legtöbb amerikai talán még nem érzi közvetlenül a leállás hatását – de minél tovább tart, annál jobban begyűrűzik a gazdaságba és a családok pénztárcájába is.

Összegzésként azt mondhatjuk, hogy a government shutdown az USA egyik legkülönösebb politikai „sajátossága”: egy gazdag, modern ország, ahol időnként egyszerűen leáll a kormány, mert nem tudnak megegyezni a költségvetésről.

Ironikus, mégis tanulságos: ez is jól mutatja, mennyire bonyolult az amerikai politikai rendszer – és milyen nagy ára van annak, ha a kompromisszum hiányzik a döntéshozatalból.