Bizonyára Ti is hallottátok, hogy 2025 nyarán az Egyesült Államok utcái újra megteltek emberekkel. Nem Black Friday, nem baseball-döntő, nem is fesztivál miatt – hanem egyetlen dologért:

„No thrones. No crowns. No kings.”

Vagyis: nincsenek trónok, nincsenek koronák, nincsenek királyok.
Ez lett annak a hatalmas országos tüntetéssorozatnak a jelszava, amit június 14-én – az amerikai zászló napján – rendeztek, majd október 18-án újra megismételtek. A demonstrációk minden államban megjelentek, több mint ötmillió ember részvételével. A szervezők célja: emlékeztetni, hogy az Egyesült Államok demokratikus köztársaság, nem pedig királyság – és senkinek, még az elnöknek sem lehet korlátlan hatalma.

A kifejezés egyszerre szimbolikus és szarkasztikus. A mozgalom nem szó szerint „királyellenes”, hanem a hatalom túlnövekedése ellen tiltakozik.
Sokan úgy érzik, hogy az aktuális kormányzat túl messzire ment: elnöki rendeletek, katonai parádék, bevándorlási razziák, sőt a kritikus hangok elnyomása – mindez sokaknak már nem az amerikai szabadságról, hanem a hatalom fitogtatásáról szól.
A dátum sem véletlen: június 14-e a Flag Day, a zászló napja, ráadásul az amerikai hadsereg születésnapja is. A szervezők úgy gondolták, ez a legalkalmasabb pillanat arra, hogy kimondják: a patriotizmus nem egyenlő a vezető dicsőítésével.

New Yorkban megtelt a Fifth Avenue: több mint 50 000 ember vonult a Bryant Parktól a városháza felé, transzparensekkel, zászlókkal, hangszórókkal.
San Franciscóban és Los Angelesben „tízezrek” gyűltek össze, miközben Coloradóban, Texasban és Pennsylvania-ban szintén ezrek tüntettek.
Charlotte-ban (Észak-Karolina) is akadt egy kisebb, de lelkes csoport: a belvárosi Romare Bearden Parkban gyertyafényes eseményt tartottak “Vigil for Democracy” címmel. A résztvevők csendes sétával és közös énekléssel zárták az estét.

A hangulat mindenhol más volt: hol fesztiválszerű, hol feszült. De az üzenet ugyanaz maradt: a demokrácia nem magától működik, azt nap mint nap meg kell védeni.
A legtöbb megmozdulás békésen zajlott, de voltak kivételek. Utah-ban egy tüntetésen lövöldözés tört ki, és egy ember életét vesztette – ez az eset országos felháborodást váltott ki.
Másutt, például Chicagóban vagy Philadelphiában, a rendőrség nagy erőkkel biztosította az eseményeket, de komolyabb összetűzés szerencsére nem történt.

A mozgalom szervezői hangsúlyozták: a cél nem a káosz, hanem a figyelemfelkeltés – a demokratikus értékek, a polgári jogok, a szabad sajtó és a társadalmi egyenlőség védelme.

Összesen több mint 5 millió amerikai vett részt júniusban, majd az októberi megmozduláson a szám már 7 millió fölé nőtt.
Ezzel a No Kings minden idők egyik legnagyobb, koordinált civil akciója lett az Egyesült Államokban.

A No Kings tüntetések története egyszerre politikai és kulturális tükör. Megmutatja, hogyan reagál egy társadalom, amikor úgy érzi, a hatalom túlnő rajta.
A transzparenseken, az utcákon és a parkokban nem csupán düh volt érezhető, hanem a hit is: hit abban, hogy a demokrácia még mindig az emberek kezében van.
És talán ez a legamerikaibb üzenet mind közül.

Nekünk sajnos nincsenek képeink. A borítóképet Leslee készítette (licensz: CC BY-NC-ND 4.0).

További publikus képek a médiában, illetve a Flickr-en találhatók. Utóbbit azért ajánljuk, mert a legtöbbet hétköznapi emberek készítették, nem a sajtó.